Kincsek a padláson

A Lechner Tudásközpont Építésügyi Dokumentációs és Információs Központja, vagyis a Dokközpont, igazi kincslelőhely az építész és építőipari szakma számára. A Budafoki úti épület kétszáz méteres folyosóin több emeletet tölt meg az állomány, melynek legrégebbi dokumentumai az 1940-es évekből származnak. Varjú Zsuzsát, a Lechner Dokközpontjának tájékoztató könyvtárosát a gyűjteményről kérdeztem.

Kik keresik fel a Dokközpontot?

Először is a gyakorló szakemberek. Területfejlesztők és településtervezők például, akik rendezési terveket, településtörténeti és helytörténeti dokumentumokat keresnek, különböző időszakokból. Népes az épület-felújításban érdekelt kivitelezők, statikusok, gépészek, épülettervezők, építészek köre is, - nekik általában egy pontosan meghatározott valamilyen tervre van szükségük. Egy markáns közönségcsoport az ÉGÁ-t, vagyis az Építési Geotechnikai Adattárat keresi. Az építési folyamat alapja a rendelkezésre álló terület talajtulajdonságainak megismerése, ezért is jönnek hozzánk a geotechnikai szakemberek, statikusok, építészek, építőmérnökök. Statisztikáink szerint ennek az adattárnak évről évre konstans sikere van, amelynek titka, hogy egy 30 éves talajvizsgálat eredménye a mai napon is érvényes lehet. Az ország igen alaposan meg van furkálva, s a keveset, vagy egyáltalán nem változó talajszerkezet miatt sok munkát, költséget spórolhat meg az, aki nálunk keresgél először. De ezzel az érintett terület szakemberei rendszerint tisztában is vannak, s így már érthető, miért olyan népszerű a geotechnikai adattár.

A következő látogatócsoport a leendő szakemberek köre. Mivel országos lefedettségű állományról van szó akár vidékről is jönnek hozzánk építész és építőmérnök hallgatók, leendő településtervezők, vidékfejlesztők, vagy tájépítészek.

A harmadik nagy csoport a teljesen laikus külső felhasználóké, akiknek van saját épületük vagy lakásuk, és ezzel kapcsolatban keresnek adatot. Akad olyan is, aki egy építész munkássága után kutat és nálunk keresi az életmű dokumentációját.

Hogyan működik a kölcsönzés?

Mivel az állomány túlnyomórészt egyedi dokumentumokból áll, azokat csak olvasótermi megtekintésre adjuk ki. Ez ingyenes, regisztrációhoz kötött csupán, nincs beiratkozási díj sem.

Látogatóink itt, a helyszínen kérhetik ki a számukra érdekes dokumentumokat és itt vizsgálhatják őket nyitvatartási időnk alatt. Ha valakinek pár óránál hosszabb időre, vagy több napra van szüksége az adatok, tervek, térképek áttekintéshez és ezt jelzi, elég egyszer kikérnie az anyagot. Ha nem végez, másnap, harmadnap is megtalálja, amit kért, így nem akad meg a kutatás folyamata.

A látogató elsőként az ügyfélszolgálati munkatársnak mondja el, mit szeretne, aki vagy rögtön tud segíteni, vagy pedig továbbirányítja a kérdezőt a témagazdákhoz. Hamar kiderül az is, mennyit kell várni a dokumentumokra, de ritka esetektől eltekintve fél órán belül előáll az összegyűjtött anyag. Ha a látogató előzetesen az internetes katalógusból kikereste a szükséges terveket és emailben, vagy telefonon megrendelte azokat, akkor egy percet sem kell várnia: mire ideér, minden elő van készítve. Hogy mi tarthat fél óráig? Zárt, látogatók elől elzárt raktárról van szó, sőt még közülünk sem mehet fel akárki a dokumentumtároló emeletekre, továbbá elég heterogén a gyűjtemény, ezért logisztikai feladat az azonosítás, keresés, összepakolás és a leszállítás.

Milyen kincseket rejt a padlás?

Igazából ez nem padlás, a Tudásközpont a munkaállomásai fölötti emeleteken, a megfelelő körülmények között tárolja a dokumentumokat. De ettől eltekintve tényleg vannak kincseink. Nehéz úgy néhány mondatban összefoglalni az állományunk összetételét, hogy mindenről szót ejtsünk, hogy benyomásunk lehessen az egészről. Mégis néhány példa, említésképpen: nálunk vannak a hármas metró tervei, de hamarosan a négyes metró minden állomásának tervdokumentációja is hozzánk kerül, kikérhető terv az Állatkert Madárházáról, a Villányi úti volt Kaffka, most Szent Margit Gimnáziumról, a Nyugati téri aluljáróról, a debreceni pályaudvarról, a gödöllői Grassalkovich kastély felújításáról, a velencei ifjúsági táborról, a sárvári vár felújításáról, a lakótelepek panelházairól és még sorolhatnám.

Az ország egész területét lefedő gyűjteményünk van településrendezési tervekből az 50-es évektől napjainkig. Hozzánk került a megszűnt állami tervező vállalatok tervanyaga, illetve a jelenleg is működő állami vállalat az archív tervállománya is nálunk van. Ezek zömmel egyedi tervek, akkor is, ha típustervek, hiszen ezek az eredeti tervek. Máshol nem, vagy csak elvétve találhatóak meg. A talajmechanikai adattárról már beszéltem, de az archív építőipari szabványtárról még nem. Tegyük fel példaképpen, hogy egy épülettel kapcsolatban valami probléma merül fel és az ember utána szeretne nézni: miért is úgy építettek itt valamit annak idején, ahogyan tették. A szabványtárban rálelhet a válaszra. Vannak itt kéményméretezésre vonatkozó előírások, építőanyag szabványok, hivatalos, hivatkozható szabványok, amit az építtetők alkalmazni kötelesek voltak. Folyóirat-állományunk gazdag. Külföldi folyóirataink is vannak, közöttük olyanok, amelyek a Széchenyi könyvtár központi lelőhelyjegyzéke szerint csak nálunk hozzáférhetők nyilvános könyvtárban (lásd keretes írásunkat). Szakfolyóiratainkat nem selejtezzük, hanem megőrizzük, így archív folyóirat-állományunkban 30 évre visszamenőleg megvannak az Urban Studies, a Deutsche Bauzeitschrift, vagy az Architectural Review példányai, ami nagy szó Magyarországon.

Az Építési Filmarchívum csaknem 700 tekercset tartalmaz. Ez felbecsülhetetlen értékű építési- és technológiatörténeti gyűjtemény, ami az 1952 és 1992 közötti időszakról tartalmaz tekercselt filmszalagokat és VHS kazettákat. Még lakáshasználati útmutató is van közöttük! A filmek első sorban a szakipari képzés és továbbképzés számára készültek oktatási segédanyagként, így az egyes eljárások, munkafolyamatok pontosan követhetők általuk, éppen ezért a korabeli épületek felújításánál a mai napon is hasznosak.

A kutatási archívum a VÁTI-nak, a Lechner elődjének olyan gyűjteménye, ami sem nem könyvtár, se nem tervtár. A VÁTI által készített belső tanulmányokat tartalmazza: metodikák, szociológiai vizsgálatok, különféle tervezéshez készített háttértanulmányok például műemlékvédelmi, település-egészségügyi, országos területfejlesztési programok előkészítési anyagai, koncepciók, konferenciaanyagok vannak benne. Ezeket elsősorban településtervezők és azon belül hallgatók keresik, akik adott területtel, vagy korszakkal foglalkoznak. Az egyetemeken szájhagyomány útján terjed a híre, hogy nálunk találhatnak a kíváncsiak anyagot kutatásaikhoz. A VÁTI-nak volt kiadói tevékenysége is, és az általuk kiadott könyvek és folyóiratok kereshetők a katalógusunkban, melynek természetesen webes felülete is van.